5/2007. (III.30.) rendelet az önkormányzat szervezeti működési szabályzatáról
Szerkesztő, 2010, október 15 - 14:00
in
Páhi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2007. (III. 30.) rendelete
Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogát, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdeket.
Páhi Község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Páhi községi Önkormányzat Képviselő-testülete ( továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. törvény ( továbbiakban: Ötv. ) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a - szervezeti és működési rendjére ( továbbiakban SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat
1.§
(1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ.-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§
(1) Az önkormányzat megnevezése: Páhi Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 6075. Páhi, Vasút u.2
Hivatala : Polgármesteri Hivatal Páhi.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Páhi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. ( a továbbiakban: Képviselő-testület)
(4) Illetékességi területe : Páhi község közigazgatási területe.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
3.§
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4.§
Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése
5.§
(1) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatása érdekében időszakonként ( legalább évente 4 alkalommal) írásos tájékoztatót ad ki, mely tartalmazza a képviselő-testület fontosabb döntéseit, tájékoztatást ad az intézményekben folyó fontosabb tevékenységről, valamint a lakosságot érintő információkat közöl.
(2) Az önkormányzati tájékoztatót évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni.
6.§
(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) “ A helyi önkormányzat - a törvény kerete között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat - és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül .”
7.§
(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat :
a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására,
aa) bizottsága,
ab) társulása,
ac) a polgármester,
b) a helyi népszavazás hozhat.
8.§
(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalmi- és gazdasági szervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulással. A koordináció keretében cél a megyei, térségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik tevékenységükről évenként tájékoztatják a testületet.
(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
II. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
9.§
A képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
10.§
Az önkormányzati feladat-és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra és önkormányzati társulásra ruházhat át.
11.§
A képviselő-testület feladatait az általa létrehozott intézmények, gazdasági társaságok útján látja el.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület összehívása
12.§
A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 8 fő.
13.§
A testület szükség szerint, általában havonta, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A képviselő-testület az ülését a községháza tanácskozótermében tartja. A testületi ülést általában a hónap utolsó hetében, csütörtöki napra 1830 órai kezdettel kell összehívni. A képviselő-testületi ülést a polgármester - távollétében az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.
14.§
(1) Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület az önszerveződő közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirendek tárgyalásához esetileg tanácskozási joggal meghívja a következő közösségekből:
- Nyugdíjas Klub,
- Polgárőrség,
- MTTSZ.
- Mozgássérültek Egyesülete.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket,
- a bizottságok nem képviselő tagjait,
- a jegyzőt,
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- akit a polgármester megjelöl.
(3) A képviselő-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozási jogot is.
(4) A meghívottakat az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.
15.§
(1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A testületi ülés helyéről és időpontjáról, a javasolt napirendekről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíteni kell.
(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az önkormányzati képviselők egynegyedének ( 2 képviselő), vagy a képviselő-testület bizottságainak a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
A képviselő-testület gazdasági programja
16.§
(1) A képviselő-testület megbízatásának időszakára gazdasági programot állapít meg. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot kér a bizottságoktól, a képviselőktől, a jegyzőtől az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A gazdasági programot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A programba fel nem vett javaslatokat a polgármesternek ismertetni kell, s a programban nem szereplők elhagyását indokolni kell.
(4) A gazdasági program tartalmazza a ciklus időszakára a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait, rögzítve azokat a közszolgáltatásokat is, amelyek ellátása esetén a feladatvállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.
A képviselő-testület munkaterve
17.§
(1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását szolgáló munkaterv. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
A képviselő-testület munkatervére javaslatot tehetnek:
- települési képviselő
- képviselő-testület bizottsága
- önkormányzati intézmények vezetői
- jegyző
- községben működő társadalmi, érdekképviseleti szervek vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- az ülés tervezett időpontját hónap megjelöléssel
- a napirend tárgyát, előterjesztőjét
- az előkészítésben részt vevő szerveket személyeket.
(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésén a képviselő-testület határoz.
A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai
18.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.
(3) A polgármester ás az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.
19.§
(1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.
(2) Előterjeszti az ülés napirendjét, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
20.§
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(3) Zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésen résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
21.§
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(3) Írásban kell benyújtani a rendelet tervezeteket, az intézmények tájékoztatóit és a javaslatokat.
22.§
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) A vita során először az előterjesztő tehet szóban kiegészítést az anyaghoz, majd a képviselők tehetnek fel kérdéseket és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők.
(3) A kiegészítés és a kérdések megválaszolása után van lehetőség a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak felszólalására.
(4) A felszólalás időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek kell szót adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról döntsön a testület.
23.§
(1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot a következő rendes ülésen, illetve ha jogszabály kötelezően ír elő határidőt, akkor legkésőbb a határidő lejártáig kell ismételten napirendre tűzni.
24.§
(1) A képviselő-testület minősített többségi szavazásában 5 fő egybehangzó szavazata szükséges.
(2) Minősített szótöbbség szükséges:
- rendeletalkotáshoz
- szervezetének kialakítására és működésének meghatározására, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választásra, kinevezésre és megbízás adására
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
- intézmény alapításához, megszüntetéséhez
- képviselő kizárásához
- a képviselő-testület magbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához
- a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester elleni kereset benyújtásához, a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.
- zárt ülés elrendeléséhez
- kitüntetés adományozásához
- helyi népszavazás elrendelése és népi kezdeményezés elbírálásához
- hitelfelvételéhez
- titkos szavazás elrendeléséhez
- név szerinti szavazás elrendeléséhez
- sürgősségi indítvány elfogadásához
25.§
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben és titkos szavazást tarthat az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Az Ötv. 12.§.(4) bekezdésében meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület minősített többséggel határoz.
(3) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság folytatja le.
(4) Amennyiben az ügyrendi bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen az ülésen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ideiglenes bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására.
(5) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
26.§
(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára. A javaslatról minősített szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő tagok nevük felolvasásakor „Igen”-nel vagy „Nem”-mel szavaznak.
27.§
(1) A képviselő az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett.
(3) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen érdemi választ kell adni. Amennyiben a kérdezett az ülésen az interpellációra érdemben válaszolni nem tud, 15 napon belül az interpelláló képviselőnek írásban köteles válaszolni. A soron következő ülésen a választ ismertetni kell, s annak elfogadásáról a testület dönt.
(4) Amennyiben a választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.
(5) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal megbízhatja a polgármestert, alpolgármestert, a bizottságát, vagy eseti bizottságot hoz létre. Az interpelláció tárgyát képező vizsgálatban az interpelláló képviselő is részt vehet.
28.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A rend fenntartása kapcsán figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja a szót.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
29.§
(1) “ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.”
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az ülés helyét, időpontját,
- az ülésen megjelent képviselők nevét,
- az ülésről távolmaradt képviselők nevét,
- az ülésen tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
- az elfogadott napirendeket,
- napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás eredményét,
- a rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,
- az elhangzott bejelentéseket, és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
- meghívó,
- az előterjesztések és
- a határozat-tervezetek egy-egy példánya.
(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Dél-alföldi Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség vezetőjének, a nyílt ülés jegyzőkönyvét a községi könyvtárnak. A jegyzőkönyv eredeti példányát a polgármesteri hivatalban kell megőrizni.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe és az előterjesztésekbe, a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet csak az ülésen résztvevők tekinthetik meg a jegyző jelenlétében a polgármesteri hivatalban.
IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
30.§.
A képviselő-testület - az Ötv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
31.§
(1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
- a települési képviselők,
- az önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. A rendelet előkészítésével megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.
(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése, véleményeztetése a jegyző feladata. A rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, az évszám után zárójelben fel kell tüntetni a kihirdetés időpontját, a következők szerint:
Páhi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20.. (.... hó ..nap) rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(7) A megalkotott rendelet kihirdetése kifüggesztés útján történik, melyről a jegyző gondoskodik. Ennek során a rendeletet 30 napra ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
(8) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
V. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelekezések
32.§
A képviselő-testület tagjait az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
33.§
(1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követően esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „ Én ……………………………. esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Páhi javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”
(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
A képviselők főbb jogai
34.§
(1)Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Képviselő-testületi ülésen a polgármestertől ( alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(3) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvben való rögzítését
(4) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.
(5) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságnak, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati hatósági ügyben hozott döntését.
(6) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(7) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
A képviselő főbb kötelezettségei
35.§
A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti ( és magán) titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni,
f) személyes érintettséget bejelenteni.
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat
nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
36.§
A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele:
(1) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak ( a továbbiakban: bizottság) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
a.) a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, nyitott borítékban,
b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor lepecsételt borítékban történik.
37.§
A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása
(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
(2) A vagyonnyilatkozatokról a bizottság nyilvántartást vezet az ügyrendjében meghatározottak szerint.
(3) A vagyonnyilatkozat nyilvánossága:
a.) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat)
b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(4) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Páhi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának arra kijelölt helyiségében – hivatali munkaidő alatt – bárki megtekintheti.
(5) A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és, hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
38.§
Ellenőrzési eljárás
(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
(3) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.
Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(5) A bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén a képviselőt, illetve hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok 8 napon belüli írásban történő bejelentésére.
Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az ellenőrzés eredményéről a bizottság a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(7) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat estében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(8) A bizottság eljárására egyebekben az SZMSZ rendelkezései és a bizottság saját ügyrendjében foglaltak az irányadók.
VI. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39.§
(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
Ügyrendi Bizottságot 3 fővel
(3) A bizottság mindhárom tagja képviselő
40.§
(1) A képviselő-testület - meghatározott feladatok ellátására, illetve időtartamra - ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, a döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
41.§
(1) Az állandó is ideiglenes bizottság ( a továbbiakban : bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el.
(4) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.
42.§
(1) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azon előterjesztések körét, melyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
(2) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(4) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásról elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.
A bizottságok működése
43.§
(1) A bizottságok szükség szerint üléseznek.
(2) Az ülés összehívásáról, vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság technikai feladatainak ellátását a polgármesteri hivatal biztosítja.
(3) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk határozzák meg.
44.§
(1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(2) Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni az ülés napirendjének megállapításáról, a zárt ülés elrendeléséről, önkormányzati hatósági ügyben az ügyfelet nem érintő, nem érdemi határozatról szóló döntést. A szavazás számszerű eredményét azonban ilyen esetben is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
Ügyrendi Bizottság
45.§
(1) Vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit.
(2) Szavazatszámláló bizottságként működve lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását.
(3) Előzetesen véleményezi az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új szabályzat megalkotására.
(4) Javaslatot tesz a polgármester illetményére.
(5) Figyelemmel kíséri az állampolgárok panaszainak és közérdekű bejelentéseinek intézését.
(6) Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(7) Végzi mindazokat a teendőket, amellyel a képviselő-testület esetenként megbízza.
VII. Fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
46.§
(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően az alakuló ülésen az SZMSZ. 33.§ (1) bekezdés szerint esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester tiszteletdíjára, annak emelésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait ( Ötv. 7.§ (1) és (2) bek.) a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. E jogkörében eljárva a képviselő-testület nem utasíthatja, döntéseit nem bírálhatja felül.
(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekét sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Az ülés összehívására és rendjére a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.
(6) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogot.
Az alpolgármester
47.§
(1) A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
A jegyző
48.§
(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A kinevezés határozatlan időre szól.
(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett.
(4) A jegyző segíti a települési képviselők, a képviselő-testület bizottságainak munkáját, rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
49.§
A jegyző tartós távolléte esetén a képviselő-testület megfelelő képesítéssel rendelkező jegyzőt biz meg - határozott időre - a jegyző helyettesítésével.
VIII. Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
50.§
(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Páhi Község Polgármesteri Hivatala elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(3) A képviselő-testület a hivatal belső szervezeti tagozódásának és munkarendjének meghatározásáról a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján dönt.
(4) A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait az ügyrendje tartalmazza.
IX. Fejezet
önkormányzati társulások
51.§
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vehet részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló ( szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ függelékét képezik.
X. Fejezet
A LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Közmeghallgatás
52.§
(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi állampolgárok, állampolgári közösségek, társadalmi szervezetek részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét a képviselő-testület határozza meg, melyről a lakosságot legalább 15 nappal korábban szórólap útján tájékoztatja.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Falugyűlés
53.§
A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal falugyűlést hív össze az önkormányzat pénzügyi tervének és az előző évi költségvetés végrehajtásának ismertetésére.
A falugyűlés összehívására a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok az irányadók.
XI. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
54.§
(1) Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
55.§
(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) legalább 2 települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) a választópolgárok legalább 20 %-a.
(3) A helyi népszavazás elrendeléséhez - névszerinti szavazással - a képviselők minősített többsége szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
56.§
(1) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5 %-a nyújthat be a polgármesterhez.
(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.
XII. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, gazdálkodása
57.§
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására, az önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodás részletes szabályaira külön rendeletet alkot.
58.§
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első forduló a költségvetési koncepció megtárgyalása.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti.
(4) A polgármester előterjesztése alapján alkotja meg a képviselő-testület a költségvetési rendeletét.
(5) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.
59.§
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályosságáért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelőséggel.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(5) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásaikra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.
(6) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseket a házi pénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
60.§
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Ezrópai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, ailletve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik.
(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(4) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által foglalkoztatott belső ellenőr útján gondoskodik.
61.§
E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62.§
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2003 (V.5..) ÖR.sz. rendelet, valamint az azt módosító 14/2005 (XII.23.) ÖR.sz. rendelet hatályát veszti.
(:Oroszi István:) Filus Jánosné:)
polgármester mb. jegyző
Az SZMSZ mellékletei:
1. számú melléklet A képviselő-testület tagjainak névsora
2. számú melléklet A képviselő-testület állandó bizottságai és a bizottsági tagok névsora
Az SZMSZ függelékei:
1. számú függelék A település fontosabb adatai
2. számú függelék A polgármesteri Hivatal Ügyrendje
3. számú függelék Az Ügyrendi Bizottság Ügyrendje