PÁHI KÖZSÉG KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK
9/2003. (XI.3) ÖR .számú
rendelete
az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás
szabályairól.
 
A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Páhi Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
 
I.
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya kiterjed:
 
a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított ô költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megilletô részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
 
Az önkormányzati vagyon
2. §
(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vállalkozói vagyonból áll.
 
(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.
 
(3) A törvényben foglaltakon túlmenôen forgalomképtelenek a közterületi ingó vagyontárgyak (köztéri múalkotások, tárgyak, táblák stb.) a rendezési tervben közcélú hasznosításra kijelölt ,ingatlanok.
 
 
 
(4) A törvényben foglaltakon túlmenôen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévô művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végzô vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
 
a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve   
    több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és
b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát, valamint
c) az önkormányzat felelôssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
 
(6) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)–(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3. §
(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok elôírásainak megfelelô nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelô kötelezettségeket is.
 
 
 
II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. §.
(1) A tulajdonosi jogokat a képviselô-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelôket e rendelet szerint bízza meg.
 
(2) Önkormányzati vagyonkezelô szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.
 
(3) A vagyonkezelô szerv a kezelésében, használatában lévô önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelezô feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
 
(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévô vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülô vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
 
(5) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelôsségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
 
(6) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselô-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselô-testület nyilatkozatával lehet.
(7) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történô feltüntetéséhez nem járul hozzá.
 
(8) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megôrzésérôl, üzemeltetésérôl a képviselô-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetôleg e vagyontárgyakat üzemeltetô gazdasági társaságok útján gondoskodik.
 
(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzôdésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
 
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. §
(1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevô részére lehet.
 
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelô szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
 
(3) A szerzôdés megkötésére a polgármester jogosult.
 
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. §
(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
 
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
 
(3) Ha a szerzôdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
 
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. §
Az önkormányzati vagyont érintô hatósági eljárásban a tulajdonost megilletô nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
 
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,
követelés elengedése
8. §
(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következô célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésérôl:
a) csôdegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthetô,
f) kötelezettje nem lelhetô fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlôen bizonyított.
 
 
 
 
 
A felajánlott vagyon elfogadása
9. §
(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelô elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
 
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselô-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
10. §
A képviselô-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képezô vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történô kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történô kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
11. §
(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függôen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelôk hatáskörébe tartoznak.
 
(2) A képviselô-testület hatáskörébe tartozik
a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett.
 (3) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkezô szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévô bérleti szerzôdéseket,
c) megkötni – a képviselő-testület hozzájárulásval – a biztosítási szerzôdéseket.
 
 
 
 
III.
Záró rendelkezések
12. §
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályaba, kihirdetéséről a jgezyő gondoskodik.
 
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 10/1995.(VIII.1.) ÖR.sz. rendelet hatályát veszti.
 
 
 
 

Oroszi István

Balázs Istvánné

polgármester

jegyzô